2017-09-27 19:00:00 Pesti Képmás-est: A háló csapdájában és védelmében

Balog: pedagógusnak készülni nem magánügy

A tanárok felelőssége van a középpontban, pedagógusnak lenni nem magánügy - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere a  átadásán, csütörtökön Budapesten.

Balog Zoltán az ösztöndíjasokhoz fordulva azt mondta: a Klebelsberg-program üzenete, hogy pedagógusnak készülni nem magánügy, és a juttatás nem egyszerű havi jövedelem, hanem üzenet a kormány, a nemzet és a jövő nemzedék részéről. Hozzátette: most 423 új ösztöndíjas csatlakozik a programhoz, amelyet négy évvel ezelőtt indítottak. A programban osztatlan tanárképzésben így összesen 1557-en vesznek részt, s csupán 65-en morzsolódtak le.

A miniszter kiemelte: azt szeretnék, hogy a hallgatók minél előbb találkozzanak az iskola valóságos világával, és első perctől csak azzal kelljen foglalkozniuk, amiért pedagógusnak jelentkeztek.

Beszélt arról is, hogy a köznevelési rendszer célja a versenyképes tudás mellett a hazafias nevelés biztosítása, s úgy fogalmazott: jó tanárok nélkül nincs jó iskola.

Kijelentette: az, hogy idén 30 százalékkal többen jelentkeztek tanárszakokra, azt jelzi, minden csatározás ellenére a diákok látnak fantáziát a pedagógusi hivatásban. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy egyre inkább minőségi tudással lehet bejutni a tanárszakokra - fűzte hozzá.

A tárca vezetője külön kiemelte azoknak a megyéknek a sorrendjét, amelyeket az ösztöndíjasok megjelöltek később tanítási helyükként. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya azon megyék, ahol a legmagasabb a hátrányos helyzetű családok és iskolások aránya - mutatott rá Balog Zoltán, aki kitért arra is: a PISA-felmérés eredményeinél a családi háttér meghatározó volt. Ez azt jelenti - magyarázta -, hogy ezek a családok nem képesek "a megfelelő indító energiát" biztosítani, ezért itt kell tenni valamit.

A miniszter beszámolt arról is: 54 milliárd forint pluszforrás odaítéléséről döntöttek az egyházi oktatás számára. Ezt a pénzt iskolák rendbetételére, új intézmények, illetve tanuszodák, tornatermek építésére fordítják majd. Emellett a jövő évre vonatkozóan várhatóan még kiírnak egy 80 milliárdos fejlesztési keretet.

A miniszter kitért az eddigi kormányzati intézkedésekre, szólt a bölcsődei fejlesztésekről, az ott dolgozók képzésének megerősítéséről, és felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon szeptembertől kötelező hároméves kortól óvodába járni. Ez alól csak meghatározott feltételekkel, biztos családi háttér esetén járhat felmentés. Szólt arról is, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek száz százaléka napi háromszor részesül ingyenes étkezésben.

ösztön

Célként jelölte meg, hogy odavigyék a segítséget, ahonnan később vissza szeretnék kapni. Hozzátette: a területi hátrányok kiegyenlítése mellett nagy segítségre van szükségük a roma közösségeknek is.

Az ünnepi köszöntő után Balog Zoltán és Palkovics László oktatási államtitkár adta át az ösztöndíjakról szóló okleveleket.

Palkovics László azt mondta: egy nemzet felemelkedésének egyik legfontosabb záloga az oktatás, melyet a kormány stratégiai fontosságú területként kezel.

"A fennmaradásunk és fejlődésünk" csak a köznevelés megújításával lehetséges - mutatott rá, hozzátéve: már az eddigi intézkedéseikkel is nyomatékosították, hogy felelősséget vállalnak a jövő nemzedék neveléséért, oktatásáért.

A kabinet a pedagógus életpályamodell bevezetésével jelezte, hogy a korábbinál sokkal nagyobb anyagi megbecsülésre számíthatnak a tanárok.

Az oktatásirányítás az állami intézményfenntartással biztosítja a köznevelési intézmények biztonságos működését, az esélyteremtést a hátrányos helyzetű településeken élők számára is - sorolta, hozzátéve: azonban a minőségi oktatási szolgáltatások egyik alapfeltétele, hogy legyenek megfelelően képzett és elhivatott, a munkájukat a legjobb tudásuk szerint végző pedagógusok minden iskolában.

Kiemelte: szeretnék, ha az ország minden szegletében biztosítani tudnák a kiválóan képzett, hivatástudattal és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkező magyar pedagógusokat. Cél a szakos tanári ellátottság növelése, a tanári pályát választó egyetemi és főiskolai hallgatók motiválása a hivatásuknak megfelelő munkakörben történő elhelyezkedésre, valamint számukra a diplomaszerzést követően álláshely biztosítása - mondta Palkovics László, aki kitért arra is, hogy a tanárképzés megújítását a tanári pálya nemzetstratégiai szerepének elismerése mellett a köznevelés igényének erőteljesebb figyelembevétele, a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés is befolyásolja.

(MTI)